Fukusa, az Univerzum összehajtogatása
A chakin, a fehér lenvászon egy praktikus, hasznos tisztogató eszköz, a fukusa ettől jóval több. Úgy is mondhatnánk, hogy a fukusával végzett tisztogatásra, önmagában az eszközök megtisztítása érdekében semmi szükség nincs. Sokkal többet jelent és ennek megfelelően bánunk vele.
"Mi magunk ismeretlenek vagyunk önmagunk előtt, mi megismerők: s ennek megvan a maga jó oka. Sohasem kerestük önmagunkat, - hogy is eshetne hát, hogy aztán egy szép napon magunkra leljünk?"
Harmónia, tisztelet, tisztaság és nyugalom, (wa, kei sei jaku) ezek a tea útja alapját képező fogalmak, etikai célok, doktrínák a Tea Útján.
A Genryu Chawa (Mesék az eredeti Tea Útjáról) c. összeállításban (szerzője Yabunouchi Chikushin (1678-1745) a következő megállapítás található: A tiszteletreméltó Murata Shuko szerint a tea összejövetel célja, hogy mindvégig nyugodt, mindvégig tisztelettel teli, minden tekintetben tiszta és mindvégig harmonikus legyen. Egyesek mindazonáltal a „tiszta” kifejezést a „csendes, nyugodttal” cserélik fel. Ez vélhetően azért van így, mert számukra a tea útja legfontosabb tulajdonsága, és előnye, hogy nyugodt atmoszférát teremtsen és ebben a nyugalomban váljon valóra a tea. Nekik a nyugalom a tea során elérhető legjobb állapot, a központi fogalom.
Kézenfekvő, hogy a tea gyakorlását vallásos tartalomnak, világmagyarázatnak tekintsük. Ez nem véletlen, a ma is gyakorolt teakészítési módozatok nagyrészt még abban a világban születtek, amikor a vallásos világmagyarázat még elsődleges volt, nem is szólva arról, hogy a keleti rítusokban ma is számos transzcendentális elem köszön vissza. Szóval amennyiben a Tea Útját vallásos gyakorlat helyének tekintjük, akkor azoknak, akik figyelme erre kiterjed egy bizonyos szutrát kellene követniük, melynek címe: “shichibutsu tsukaige” Figyelmeztetés a Hét Buddhához, más néven „A Hét Buddha tanítása” Ez a vers a Hokku-kyo, a Dharma-tanítás Szutrában található, ami lényegében a buddhista morális alapelvek gyűjteménye és így hangzik:
Shoaku makusa
Shuzen bugyo
Jijo goi
Zesho Bukkyo
„Ne tegyél gonoszat
Csak jót tegyél
hogy a gondolataid megtisztulhassanak
Ez a Buddha tanítása”
Ennek jegyében a tea útján mindent és mindig tisztogatunk, ez az első számú szabály. Még mielőtt belépünk a teaházba a bejárat előtt elhelyezett ikonikus kőtálból vizet merve fizikailag és spirituálisan is megtisztálkodunk. Ez némileg emlékeztet a katolikus templomok szentelt víz tartójához és a hozzá kapcsolódó gesztushoz. Nem a nyugalom, hanem a tisztaság az, ami kötőanyagként összetartja a harmóniát és a tiszteletet és ami elvezet az igazi nyugalomhoz, messze túl a pillanatnyi, nyugodt csendességen.
A Tea Útján a vendéglátó és segítője a fukuszát (a továbbiakban fukusa) használja a teás dolgok (chadogu) tisztogatáshoz. A fukusa (袱紗), vagy chabukusa 茶袱紗 egy vastag selyemkendő, amit a tea eszközök tisztításához, illetve a teáskanna fedelének tartásához használunk. A mérete 27 cm x 28.6 cm. A fukusa dupla selyemkendő, ami rejtett varrással készül és a teaszertartás talán legszebb mozdulatával hajtjuk készre. A mozdulatsor teaiskolánként eltérhet. Egyebekben belépéskor háromszög alakra hajtva a kimonóba van rejtve, és hasonlít a habutae 羽二重, kínai nehéz selyemkendőhöz.
Mindezen túl a vendégeknek is van fukusájuk, amit készenlétben tartanak, ha szükség lenne rá. Itt is van némi hasonlóság a keresztény szertartáshoz, amikor a misebor eszközeit megtisztogatják.
Valami más
A fukusa azonban ennél sokkal fontosabb eszköz, sőt aktus. A teaiskolákban általában nem magyarázzák el a fukusa jelentését, talán azért, mert a tanárok maguk is csak a szertartás végrehajtását, részleteit tanulták, de a történetről és jelentésükről nem sokan tudnak. Ez nem dekadencia, a régi időkben is voltak, akik csak a mozdulatsort (temae) tanították. A mai poszt-posztmodern ember ellenben csak az intellektuális ismeretekre koncentrál, ám épp a tárgyi tudás nem visz közelebb a lényeghez.
A fukusa kanji jelei sokfélék lehetnek, jelentésük a „finom fátyolszövet”, „hajtogatott finom szövet” és ehhez hasonlók. Egy XIX. század eleji tea szövegben a fukuszára úgy hivatkoznak, mint ffinom szövetrte, ami Rikyu hagyománya szerint három színű (piros, lila, barna ) lehet. A lila és a barna az idősek színe, a piros a fiataloké, vagy az egészen öregeké. Röviden szólva a fukusa kétféle színű lehet, lila és piros, mindkettő a tisztaság legmagasabb fokú színe. Ma jellemzően a férfiak használnak lila fukusát, a nők pirosat, a gyakorlásokon pedig narancsszínűt használunk.
A fukusa másik civilizációs és elterjedtebb használata az ajándékok, levelek, személyes tágyak hordozása, ebben az esetben különféle hímzett anyagok is léteznek.
Régebbi szövegekben a fukusa helyett wakint említenek, és Rikyu is egy régi faja fukusát (obukusa) használt, ami ugyanúgy rejtett varrással két rétegbe hajtott vastag selyemkendő, de jóval kisebb. Lehetséges, hogy a teaszertartás vendéglátójának a kendőjét az ősi kínai viseletből emelték át, amikor is jeles alkalmakkor drágakövekkel díszített selyemövet viseltek, ez segített megkülönböztetni, felismerni a sámánt, (jelen esetben a teaszertartás vendéglátóját, egyben az ő tisztaságát is szimbolizálta.)
Félreértések elkerülése végett, a papi rend leválása a mesterek kasztjából már jóval évezredekkel előbb megtörtént. A teaszertartás vendéglátója nem pap, de a Rikyu féle színpad és teaszertartás elemei valóban különféle istenhitek szimbólumaiból érkezhettek.
"Itt lép szembe egymással például első ízben a „tiszta” és a „tisztátalan” a rendek megkülönböztető megjelöléseként; s itt fejlődik ki később a már nem rendi értelemben vett „jó” és „rossz” is."
Óvári Csaba 2019
Az eszközök tisztogatásához egy másik kendőt is használunk, ez fehér lenvászonból készül, a neve chakin 茶巾 és melegen ajánlom minden teázónak bármiféle tea készítéséhez és kezeléséhez.
Ez 30 cm hosszú és 12.5 cm széles, ép széllel van elvarrva, emiatt a hasznos szélessége 11.5 cm. Használatkor a megnedvesített chakint hosszában háromfelé hajtjuk . Ezután hosszában félbe, majd újra félbe hajtjuk, végül a széleit eligazítjuk. A chakin csak egy praktikus, hasznos tisztogató eszköz, a fukusa ettől jóval több. Úgy is mondhatnánk, hogy a fukusával végzett tisztogatásra, önmagában az eszközök megtisztítása érdekében semmi szükség nincs.
A fukusával való tisztogatás a fukusa sabaki (fukusával ügyködni); ennek három formája létezik: a formális-ünnepélyes, a félhivatalos, informális és a mindennapi (Shin, Gyō, Sō).
Kicsit érthetőbben: a híg tea (usucha) készítéséhez szükséges natsume teatartó tisztogatása egy sztenderd teaszertartáson amolyan informális gesztus, ugyanígy a koicha teatartójának a chairének a tisztogatásához használt négy irányban végrehajtott mozdulatsor is informális.
Amikor a fukusa pihen, akkor a mu, azaz a semmisség állapotában van, amikor félbehajtják és az övbe dugják, akkor a látható kilógó rész az égnek felel meg, a belső, a vendégek számára láthatatlan része a föld, a teamester-vendéglátó mindkettőt behozza a teaházba. Ez lényegében a yin yang megjelenése. Amikor aztán a fukusát négyfelé hatjuk, ez a Négy Mennyei Király, Shitennō (四天王) és a négy égtáj reprezentációja. Amikor így hajtva, kibontva majd újra hajtogatva megtisztítjuk az eszközöket a négy égtáj irányába végrehajtott rituális tisztogatást végzünk. Amikor a fukusa nyolcfelé van hajtogatva, akkor belépünk a buddhista megvilágosodás világába (Hassō jodo)
A fukusa tartása, hordozása felmutatása, hajtogatása a teaszertartás központi eleme, minden pillanatban szerteágazó kapcsolódással a tea útját is megelőző hagyományhoz. Ez még azt is csodálkozásra késztetheti, aki egyébként mentes a spirituális praxistól.
Rikyu előtt csupán a tárgyak hordozására és védelmére szolgáló alátét kendő, a kobukusa létezett. Rikyu (második) felesége Sōon (宗恩) volt az, akinek a tea útján használt fukusa kialakítását tulajdonítják. A fukusa majd négyszer nagyobb, mint a kobukusa.
A fukusa használatakor nagyon fontos a súlya. A kereskedelmi forgalomban általában üzleti okokból és kezdőknek való könnyebb (ún. négyes vastagságú) fukusát kínálnak. Ez viszont azon túl, hogy alkalmas az alapvető mozdulatok elsajátítására, de csak pár alkalommal, mert hamar elvész belőle az ÉLET.
Pontosan így ahogy írtam: elvész belőle az élet. Az igazi fukusák sokkal nagyobb odafigyelést és törődést kívánnak.
A selyem csodálatos anyag, élete van és memóriája. Épp ezért nagyon fontos, hogy mindig a legkisebb részletekbe menően, megfelelően ugyanabban az irányban és sorrendben hajtogassuk, nem pedig egyszer erről, másszor pedig máshonnan. Ha mégis azt gondoljuk ez lényegtelen és tetszésünknek megfelelően hajtogatjuk, akkor, akár csak amikor valaki egy rossz gondolatot hajtogat, a selyem összezavarodik és egy adott alkalommal kikerül az ellenőrzésünk alól.
használat után a fukusát egy vízszintes felületen teljesen kiterítve mindig pihentetni kell. Soha nem összehajtogatva elcsomagolni és eltenni. Ha ez csak egyszer is előfordul, ennek a hajtásnak a nyoma visszavonhatatlanul megmarad a selyemben és a továbbiakban megakadályozza a megfelelő hajtogatást. Ezért szállítani mindig teljesen kihajtott állapotban két hasonló méretű merev panel között kell. Mindez arra a fukusára vonatkozik, amit a vendéglátó használ. Vendégként egy hajtogatott fukusát kell a teaszertartásra vinnünk, ami legyen mindig egy másik, mint azt, amit teakészítéshez használunk, de használat után ezt is kiterítve kell pihentetnünk.
Minél vastagabb és nehezebb a fukusa, annál több élet és rugalmasság van benne. A nyolcas számú megfelel a kezdőknek , a kilences a gyakorlottabbaknak. Gyo és shin használathoz megfelelő lehet a nyolcas, vagy ha az túl nehéz, akkor akár a hetes is. A legnehezebb fukusa a tízes, amit a Nagy Tea Mester használ , vagy azok akik már mesterien tudják hajtogatni a fukusát.
A három alapszín mellett nagyon ritkán, különlegesen ünepélyes alkalmakkor előkerülhet a fehér is.
Itt egy Bali templomban, a helyiek számára is zárt, ősidők óta szentnek tartott területen lehettünk résztvevői egy teaszertartásnak, ahol két tea készült. Az elsőt senki sem itta meg, felajánlásként az oltárra került és az itt használt fukusa fehér volt. Az ezt követő tea, amit a főpap ihatott meg, már lila fukusával tisztogatott eszközökkel készült.
A fukusa viselését hajtogatását nem lehet online, vagy videóról tanulni. Az online elérhető fukusa videók nagy része csak hajtogatás. Alig pár akad, amiben lélek is van.
Ha meg szeretné tanulni a fukusa használatát és a japán teaszertartást, akkor lépjen kapcsolatba az idén 20 éves magyarországi Urasenke teaiskolával.
Rajzó-Kontor Kornélia: kontor@urasenke.hu
Felhasznált irodalom
F. Nietzsche A morál genealógiája Óvári Csaba Attraktor 2019
Sen Sōshitsu XV the Implications of the Fukusa Chanoyu Quarterly 1991. 65. pp 5-8.
Søren M. Chr. Bisgaard Handling the Fukusa
